2010.02.21., vasárnap
1-re beszéltünk meg találkozót az állatkert főbejáratánál. Időben keltem, hogy időben el tudjunk indulni és odaérjünk, mert relatív messze van. Mi északkelet Dublinban lakunk, az állatkert pedig a Phoenix Parkban van északnyugat Dublinban. Negyed 13-kor találkoztunk Vadess-szal, Marie-val és Froila-val a Spire-nél, illetve teljesen véletlenül összefutottunk Carolinnal is :D. Nagyon-nagyon hideg volt, de nem akartunk buszra költeni, úgyhogy gyalog vágtunk neki az útnak. Sophie és Carolin nagyon gyorsan mentek, teljesen be voltak sózva, hogy nem fogunk odaérni 1-re és a többieknek várni kell ránk. Francesca, Vadess, Marie, Froila és én viszont nem akartunk rohanni, úgyhogy lemaradtunk teljesen Sophiek-tól. Végig a Liffey partján mentünk. Pont 13 óra volt, mikot beléptünk a Park kapuján. Egyébként ez Európa egyik legnagyobb parkja...hatalmas. Még negyedóra volt, mire elértünk az állatkert kapujáig. Meglepődtem, hogy mennyire sok erasmusos jött el.
Mivel volt egyet fizet kettőt kap kedvezményünk, amit még a Bewley's kávéházban kaptunk, plussz a diákkedvezményt is igénybevettük, 5,50 euróba került a jegy. Ami elsőre szembetűnő volt, hogy egy óriási tó fut végig az egész állatkerten. Maguk a kifutók, illetve ketrecek pedig főleg szélen kerültek kialakításra. Rengeteget sétáltunk, láttunk ezer féle majmot, oroszlánt, tigrist, leopárdot, vidrát, fókákat
zebrákat, zsiráfokat elefántot
struccot, vizilovat
orrszarvút, hiénákat, flamingókat...
Iszonyat hideg volt, és nagyon nagy volt a park. A végén már jégcsapként sétáltunk. Az állatok többsége a házában volt, úgyhogy csak ablakon keresztül láttuk őket. Szép volt. De megállapítottam, hogy a győri állatkert is legalább ilyen szép, ha nem szebb és sokkal többféle állat is van, mint itt volt. Lazítás képpen néha meg-megmásztam egy-egy játék állatfigurát :D.
Haza is sétálva mentünk. Visszafelé még megcsodáltuk az obeliszket. Illik a parkhoz...hatalmas.
Dóri nagy vacsorafőzést tervezett, úgyhogy segítettünk neki a bevásárlásban. Vettünk egy új nagy lábast, lehet hogy nem ártana még egy. A konyhánk nagyon pici, úgyhogy egyszerre maximum két és fél ember fér el, ezért hagytam, hogy a lányok segítsenek most Dórinak, én pedig bevonultam a szobába és skypeoltam :) :P CP.
Mire kiértem már készen volt a gyümölcsleves, a paparikás csirke és a mákos guba. Hát igen. Nem semmi! Minden elismerésem Dórié, nagyon kitett magáért és nagyon jól sikerült minden :)! Ez után a hatalmas vacsora után már csak az ágy várt :)!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.