Tweety Dublinban

2010.02.02., kedd

Hétfő este nagyon későig beszélgettem Andrissal Skype-on, ő volt az első, aki szülinapom napján felköszöntött, még egyszer nagyon köszi érte :) CP! Csak 2-re kellett suliba mennem, úgyh aludtam 11-ig. (Andris már kevésbé járt ilyen jól, 8-kor kelt...bocsíííí!!!) Reggel nem keltem túl fényes kedvvel. Az járt a fejemben, hogy: "Ma van a szülinapom. Tök jó itt Dublinban, de ma nem vágyom másra, minthogy otthon legyek azokkal, akiket szeretek...". Hasonlóan nagy volt ez a honvágy és hiányérzet, mint az első itt töltött szombatomon. Rengeteg sms-t és üzit kaptam, amikért nagyon hálás vagyok és iszonyat jó érzéssel tölt el, hogy ennyien gondoltak rám :)! Azonban sokuk hozzájárult a depis hangulatomhoz...kb mindegyiket megsirattam egy részről örömömben, másrészről meg fájdalmamban :S :). Szóval érdekesen telt a kedd "reggelem". Fél 1 körül, amikor so-so sikerült megnyugodnom és újra pozitív gondolatokkal feltöltődnöm, végre kimásztam a konyhába, hogy egyek valamit. Az asztalon egy hatalmas 21-es fogadott mécsesekből kirakva :D:D. Sophie készítette nekem szülinapomra :). Nagyon-nagyon meglepett és kimondhatatlanul hálás voltam/vagyok érte és mintha ollóval vágták volna el a rosszkedvem, azonnal jobban éreztem magam :).

2-re bementem a suliba. Clemence és Anne is járnak erre az órára (Destination and Product Marketing Planning). Nagyon érdekes tárgy, tetszik, de nem egyszerű. Marketing tervet kell majd készítenünk egy tanulmányi túra után Edinburgh-ról (Skócia). Azt mondta a néni, hogy tudja, hogy nagyon drága alapból az Erasmus élet, szóval nem muszáj elmennünk, mert kb 100 euróba kerülne a 2 nap. De én nagyon szeretnék menni. Magyarországról ez még drágább lenne, szóval ki kéne használni az alkalmat. Megismerhetnénk az ír csoporttársainkat, kicsit Skóciát, Edinburgh-ot és könnyebben megírnánk a kötelező marketing tervet. :)

4 körül találkoztunk Martinával a Liffey egyik hídjánál és onnan együtt mentünk az Aungier Street-re Irish Cultural Studies-ra. A suliban találkoztunk Jarmilával és Kate-tel. Mivel az óra csak 5-kor kezdődött, leültünk a kajáldához. Beszélgettünk kicsit. Aztán egyszercsak elkezdtek susmorogni, majd bejelentették, hogy szeretnének megköszönteni. Hát újabb nagy meglepetés volt :D! Vettek sütit és ajándékot is (, ami miatt mérges vagyok rájuk, mert tudom, hogy nekik sincs sok pénzük és igazán nem kellett volna...de persze hálás is vok :P). Annyira boldog vagyok, hogy ismerhetem őket. Már most nagyon közel állnak hozzám és szeretem őket, pedig még csak 1 hete ismerjük egymást. Nagyon megkönnyítik az itt létemet, jó velük lenni és hálás vagyok nekik mindenért :). Szóval sütiztünk, dumáltunk, jól éreztük magunkat.

Méltó folytatás volt az Irish Cultural Studies (ír kulturális tanulmányok) is. A bácsi nagyon vicces és szórakoztató, inkább színész, mint tanár. Óriási tudása van, beszél németül, franciául, olaszul, kínaiul, pár szót még magyarul is :D. Jó lesz az az óra, szeretni fogom, már várom a jövő hetit :D.

Innen a Bolton Street-re mentünk (kb 15 perc gyalog), ahol 6-tól 8-ig volt egy összejövetel. Kaja, beszélgetés. Iszonyat éhes voltam...kissáskaként kb mindenből ettem. Sok emberrel dumáltunk. 8-kor indultunk haza.

Este még beszéltem anyáékkal és Eszterékkel Skype-on, megköszöntöttek :P!