A dubliniaknak semmi ízlése és stílusa nincsen. Ez egy kijelentés és alá tudom támasztani képekkel is :).

Már első éjjel, amikor megérkeztem és Dóri elvitt a Temple Barba, megtanultam megkülönböztetni az íreket a külföldiektől. Hogyan? Nagyon egyszerű. Tegyük fel, hogy péntek este van, szórakoni indulsz a barátaiddal, nincs meleg, 1-2 fok maximum, szóval pulcsit és kabátot veszel, akár még sapkát és sálat is. Minden más normális ember is így tesz. Kivétel az ír bulizók. A lányok felveszik a lehető legrövidebb szoknyát, a lehető legmagasabb sarkú, néha már ortopéd körömcipőt (amiben mellesleg nem tudnak járni...egyik nap az orrom előtt esett el az egyik csaj egy ilyen tünemény cipőben), mindezt harisnya és bármiféle zokniféle nélkül!, egy szál semmit takaró toppal, kabát nélkül. Ez nem vicc, ez a valóság. Sztem a férfiak Kánaánja az esti Dublin... Bár nem csak a tip-top, gyönyörű csajok öltöznek így, hanem sajnos a hurkásabb fajták is. A férfiak/fiúk is "melegvérűek". Gyakran egy szál pólóban és rövid nadrágban, flip-flop papucsban caplatnak az utcán, miközben én a pulcsimban és a meleg kabátomban jéggé fagyok. (Megpróbálok képet csinálni majd paparazziként, de egyelőre még nem jöttem rá, miért, de a fényképezőm nem kedveli a fénytelen éjszakát és nem óhajt használható képeket csinálni olyankor.)

Ehhez az őrülethez találtam még egy-két szép dolgot: