Tweety Dublinban

2010.02.28., vasárnap

Megírtam az Irish Cultural Studies beadandóm. Azt hittem egy óra alatt megleszek vele. A francokat...Körülbelül ezzel telt el az egész napom. De végül megvan és ez a lényeg :D!

Valinak (olasz lány) és a barátjának, Bennek (német) ez volt az utolsó napja itt Dulbinban, hétfőn repülnek haza. Fél 6 körül Dóri, Sophie és én elindultunk a Trinity Collegenál lévő Starbucksba találkozni velük. Azt hittem sok ember lesz ott, de csak ők és mi voltunk. Hely az nem volt, úgyhogy elhatároztuk, hogy átmegyünk a Grafton Street-i Starbucksba. A kávézó egy bolt első emeletén van, így át kell menni a bolton, hogy feljussunk. Meglátva a rózsaszín és csipkés női ruhák tömkelegét az első dolog, ami eszembe jutott, hogy melyik pasi kívánja annyira a Starbucks kávét, hogy képes legyen itt végiggyalogolni egyedül, csak azért, hogy feljusson az első emeletre? :D Sajnos itt sem volt hely. Az ablakból viszont megláttam, hogy pont velünk szemben van a Bewley's kávéház, ahol már egyszer voltunk, szóval tudom, hogy jó. Átmentünk oda.

Forró csokit ittam, marshmallowal a változatosság kedvéért :) CP ;). Beszélgettünk. Ben és Vali elmesélték, hogy hogyan ismerkedtek meg. Sajnálom, hogy el kell válniuk. Megpróbálják folytatni a kapcsolatot, de nem lesz könnyű dolguk :(. Láttam rajtuk, hogy nagyon szomorúak, nem akarnak hazamenni, nem akarják, hogy vége legyen az Erasmusos félévüknek.

Azon gondolkodtam, hogy biztos vagyok benne, hogy ha nem is ennyire, de én is ki leszek bukva, amikor vége lesz ennek a félévnek. Érdekes, mert bármennyire is vágyom haza, azért jól érzem magam és szeretem az itteni barátaim. Hiányozni fog minden és mindenki.

Később megjött Dominik is.

Nem maradtunk sokáig, az utolsó estéjüket még együtt akarták tölteni...érthető :(! Bár nem ismerem őket annyira, mint Dóri, de még nekem is hiányozni fognak!