Tweety Dublinban

2010.01.30., szombat

Vadess, Froila, Marie, Clemence, Anne és még sokan mások szombaton Howth-ba mentek, ez egy kis halászfalu, 40 percnyire Dublintól, a keleti parton. Minket is hívtak, de szerintem 1-2 fok kevés ahhoz, hogy túléljünk egy túrát a szeles Dublin megyében :D. Kivárjuk, hogy jobb idő legyen, melegebb, 10 fok körül és majd akkor elmegyünk kirándulni, piknikezni, stb. Addig pedig itt van Dublin, amit felfedezhetünk :).

Már péntek este eldöntöttük, hogy ma a Guiness Storehouse-ba megyünk. 11:30-kor találkoztunk Jarmilával (CZ), Danielával (D), Carolinnal (D) és Nils-szel (CH) a Spire-nél. 12-kor Martinával (D) a Church Street-nél, ami kb fél órányira van a Spire-től, majd 12:30 körül Kate-tel (CZ) a Guiness Storehouse-nál. Nem volt rövid séta, de végül megérkeztünk. Magas téglafalak, sörszag, egy csomó ember.

A jegy nem olcsó...11 euró (diákoknak!). Ez Dublin második legnagyobb épülete, a 7 emelet magasságával. A földszinten van a szuvenír bolt, de a kijárat is ide vezet, úgyh az ártatlan turista mégcsak véletlenül sem hagyhatja ki a drágábbnál drágább portékákat, persze mind Guiness márkával fémjelezve :). Kaptunk egy 2 perces rövid tájékoztatót, utána pedig indulhatott a túra. Először a Guiness és minden sör 4 alapvető hozzávalóját mutatták be (árpa, komló, élesztő és víz). Majd jött az ötödik hozzávaló, Arthur Guiness :), aki 9000 évre (nem írtam el, tényleg kilencezer) kötötte meg a bérleti szerződést 1759-ben, szóval már csak 8749 évig állítanak elő Guiness sört a dublini St. James's Gate sörfőzdében! Siessetek, nehogy lemaradjatok róla :D! Röviden végigvezettek minket a sörfőzés folyamatán. Megkóstolhattuk a már megpörkölt árpát. Olyan volt az íze, mint a kávénak. Láttuk, hogy készül el a hordó, láttunk Guiness reklámokat, plakátokat, megnéztünk egy filmet a Guiness szállításáról... 1 szó, mint száz, itt minden a Guiness körül forgott. Végül a hetedik emeleten, megérkeztünk a Gravity Bar-ba, ahol mindenki kapott a jegyen lévő kuponért 1 pint Guiness-t ingyen. A Gravity Bár minden fala üveg, szóval 360 fokban gyönyörű kilátás volt Dublinra. Tömeg volt, a Nap tűzött, beindult az üvegház hatás, a Guiness túl soknak bizonyult :D. Egyébként minden más rendben volt :P. A pultnál nem kérték el az én kuponom, úgyh még egyszer felhasználtam, de nem Guiness-re, hanem kólára. Szóval jól jöttem ki a dologból :). Majd el kell kérnem Martina képeit. Röpke 2,5-3 a Guiness Storehouse-ban eltöltött órácska után elmentünk még sétálni egyet a városba. Megnéztük újra (most világosban) a Szent Patrik székesegyházat, ami még mindig szép.

Meglestük a Christchurch-öt, aztán wc után kutattunk :D. Direkt elmentem a mosdóba, mielőtt elindultunk a Guiness Storehouse-ban, de a sör több volt, mint egy eresztés :D. Már menni is alig bírtam, mire végre találtunk egy McDonald's-ot. Életemben kevés dolognak örültem ennyire, mint annak :D. Lassan hazasétáltunk, vettünk égőt a fürdőszobába. (Azt hiszem ezt még nem írtam le. 2 napig sötétben fürödtünk és pisiltünk meg minden egyéb :P, mert kiégett a lámpa...) Otthon kicseréltem, úgyh újra látunk :D... ezek az élet apró örömei :).

Délután skype-oltam a Thornwill-lal böbőőőő :D. Marcinál voltak Pesten, mert vasárnap mennek Szolnokra Töfihez, cd ügyben. Végülis ez úton bepótoltuk, hogy mielőtt kiutaztam nem tudtunk találkozni :D.Remélem, hogy Szolnokon lassan befejezik a cd készítést és nem sokára már hallgathatjuk a lemezt :). Már nagyon várom  :)!!!

Kaptunk jó pár meghívást estére házibulikba, bárokba, de hulla fáradtak voltunk, úgyh inkább rendeztünk mi egy "házibulit", a Mountjoy Square-en (itt lakom) :D. 7 körül átjött Martina, Jarmila, Vadess és az ausztrál srác, Adrien. Csináltam palacsintáááát :D. Életem első próbálkozása volt ez is, és szerencsére nem sültem fel, nagyon finom lett :). Csak kakaónk és lekvárunk volt itthon, szóval nem tudtuk túl változatosan megtölteni, de mindenki elégedett volt. Martina azt mondta, hogy a mi lakásunk a kedvenc helye Dublinban, mert itt mindig jó a társaság és mindig van valami jó kaja :D. Éjfélig dumáltunk. Kiderült, hogy Jarmila a legviccesebb mindegyikünk közül és a legpoénabb, hogy nem szándékosan csinálja :). Mindig van valami beszólása, amin szakad az egész társaság :D. Tegnap például szóba került, hogy a whiskey finom gyömbérrel. Erre ő a fejébe vette, hogy a gyömbér az egy drognak a szleng neve. De sem Vadess, sem Adrien, sem mi nem hallottuk még soha ezt. Jarmila viszont kb egy órán keresztül azon lovagolt, hogy márpedig a gyömbér az egy drog :D. Aztán később meg akarta kérdezni Vadesstől, hogy az anyukája szokott-e csirkét sütni, de az lett a mondatból, hogy: "Vadess, az anyukád egy csirke?" :D Aztán persze elkezdtük ezt boncolgatni :D. Ez után meg akarta kérdezni a fiúktól, hogy hazakísérik-e, mert akkor nem kell olyan korán elköszönnie. De ebből meg az lett, hogy "Guys, do you wanna come home with me?". Mondanom sem kell, hogy elég félreérthető mondat ez :D. Vadessről kiderült, hogy nem bírja a csendet. Ez lehet, h valami kulturális öröksége, de amint befejeztünk valami témát és fél pillanatra csönd lett, ő máris megszólalt, kérdezősködni kezdett, mert zavarta, h csak ülünk :).Sokszor kellett rászólnunk a fiúkra, hogy beszéljenek lassabban. Mindkettő hajlamos hadarni. Összefoglalva, az est nagyon jól sikerült. Örülök, hogy ilyen hamar jó társaságba kerültem, de nagyon-nagyon hiányoznak az otthoni barátaim. Nagy örömömre Zsolti és Anna március 19-én jönnek hozzám, Dublinba :D:D.

Apropó...megvan a repjegyem. A tavaszi szünetben, március 25-én megyek haza (Zsoltiékkal együtt) és április 9-én jövök vissza. Furcsa érzés, hogy egyik részről szuper itt lenni, jól érzem magam és szívesen vagyok itt, de másik részről meg iszonyúan hiányzik minden és mindenki otthonról és haza akarok menni. Jó lenne a kettőt valahogy összemixelni...